Sárga, habos, zavaros és büdös – ez jellemző Makó környékén az ivóvízre Hódi János szerint, aki a vízműnél dolgozott korábban. Nem érti, hogy a négymilliárd forintos vízminőség-javító program után miért kell ma is ásványvízre költeniük a helyieknek.
– Körülbelül két évvel a beruházás megkezdése, illetve átadása után jelentősen romlott a víz minősége. Olyan arányban, hogy időnként büdös, szabályosan büdös, habzik a víz, ihatatlan. Kénytelenek vagyunk ásványvizet fogyasztani – fogalmazott a makói lakos.
A vezetékes víz Csanádpalotán is ihatatlan. Aki megengedheti magának, ásványvizet iszik a 3000 lelkes kisvárosban is. A kevésbé tehetősek konténerből vihetnek vizet, de az túlságosan klóros.
– Nagyon büdös, ragad, tele van léhával, és sajnos ez a hálózati rendszer nagyon rossz. Arról volt szó – ígéretet kaptunk –, hogy igen, javulás lesz. Erre kaptunk egy bodonkát. És érezni lehet, hogy milyen hipós szaga van, ihatatlan ez is – mondta Molnár Attiláné csanádpalotai lakos.
Egy másik csanádpalotai úgy látja, hogy a helyiek már lemondtak a jó minőségű vízről.
– Rezignáltak lettek már a palotaiak, beletörődtek szerintem. Különböző fórumokon jelezték, és nem történt semmi. A milliárdos összegek egyszerűen a levegőben eltűntek. Vagyis a vízben – nyilatkozta Rácz Attila.
A térség országgyűlési képviselője Lázár János kancelláriaminiszter.
– December 31-ig a probléma meg fog oldódni, és a kivitelező, illetve a beruházó magyar állam közösen fogja segíteni az ottani településeket. Az ottani tucatnyi településnek körülbelül a felén már átadták az ivóvízhálózatot. Ott az ivóvízhálózat egészséges és iható vizet tud produkálni. Folyamatosan megy minden településen az ivóvízhálózatnak a rekonstrukciója.– Felelős lesz?– Természetesen, mindig van felelős – nyilatkozta a kancelláriaminiszter.
Lázár János az egyik helyi rádiónak korábban azt mondta: bűn az ott élőkkel szemben az, ami ivóvízminőség-javítás címén ment. Az uniós program a második Orbán-kormány idején indult, amikor Makó városának még szocialista polgármestere volt.
