Brexit-csúcs: elhúzódhat a kiválás
Theresa May brit kormányfő nyitottnak mutatkozott az országa uniós kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására – közölték bennfentes források a szerdán kezdődött brüsszeli EU-csúcs nyitónapját követően.
A szerdai tárgyalás teljes egészében a brexitről szólt, mivel elvileg most kellett volna megállapodni a brit kiválás feltételeiről, de ez nem sikerült.
A találkozó megnyitását követően a brit miniszterelnök beszélt mintegy 15 percen keresztül, üdvözölte az előrehaladást, úgy vélekedett, hogy közel az egyezség, s kijelentette, kész megfontolni az átmeneti időszak kiterjesztéséről szóló javaslatot.
Theresa May azt hangoztatta beszédében, hogy a feleknek „bátorságot, bizalmat és vezető szerepet kell mutatniuk" a fennmaradó vitás kérdések rendezése érdekében. Méltatta az eddigi eredményeket, illetve az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti köteléket.
Ismételten leszögezte, hogy kreatív megoldásra van szükség a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldásához, olyan működőképes biztosítékra, amely garantálja a nyitott határokat Írország és Észak-Írország között.
A bennmaradó országok vezetői közül állítólag senki nem szólalt fel a brit miniszterelnök értékelése után, amelyet követően immár Theresa May nélkül, huszonhetes körben folytatódott az ülés Michel Barnier uniós főtárgyaló részvételével. A résztvevők egy magas rangú uniós tisztségviselő tájékoztatása szerint egyetértettek abban, hogy az intenzív tárgyalások ellenére nem elég az eddigi előrehaladás előrelépés egy rendkívüli brexit-ügyi csúcsértekezlet novemberi összehívásához.
A névtelenséget kérő diplomata rámutatott: a huszonhetek az egyeztetések folytatására szólítottak fel, azonban egyelőre nem terveznek rendkívüli csúcsot november közepére, erre csak áttörés esetén fog sor kerülni. Michel Barnier-t ugyanakkor támogatásukról biztosították – tette hozzá.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint May tartalmilag semmi lényegesen újat nem mondott, a testbeszéde azonban a korábbiaknál pozitívabb volt.
A kiválási megállapodás eléréséhez elengedhetetlen a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezése. Ezt a hosszabbítás önmagában nem oldaná meg, azonban így több idő lenne a kereskedelmi szerződés tető alá hozására az átmeneti időszakban. A jövőbeli egyezménnyel pedig elkerülhető lenne a London által elutasított ír pótmegoldás alkalmazása, amelyhez az EU továbbra is ragaszkodik a kemény határok visszaállításának megakadályozása érdekében.
Egy brit illetékes szerint ugyanakkor „a hosszabbítás nem old meg semmit, ettől még az Egyesült Királyságnak alá kéne írnia az ír-északír határellenőrzés ügyében kidolgozott vészmegoldást, amelyhez az EU ragaszkodik".
A brüsszeli EU-csúcson a brit uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről folyatott tanácskozás rövidsége jelzi az unióban maradó 27 tagország egységét – jelentette ki osztrák kancellár szerdán a belga fővárosban, az uniós tagországok csúcstalálkozóját megnyitó munkavacsorát követően.
Sebastian Kurz elmondta, a brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélés nem hozott sok újdonságot, de bizakodó a tárgyalásokat illetően, mert Theresa May egyértelműen megerősítette akaratát a megállapodás létrehozása mellett.
„Optimista vagyok, hogy a következő hetekben vagy hónapokban megállapodásra jutunk" – fogalmazott.
Újságírói kérdésre adott válaszában az unió tanácsának soros elnökségét betöltő Ausztria vezetője kijelentette, a brexit kérdésének megoldásánál sokkal derűlátóbb a migrációt illetően. Az illegális bevándorlás csökkenése jól mutatja a migráció tranzitországaival és a líbiai parti őrséggel való együttműködés hatékonyságát – közölte.
„Még ennél is fontosabb a tengeri átkelések során vízbe fulladtak számának visszaesése, noha egy haláleset is túl sok” – fogalmazott.
Kiemelte, az EU-ban többen jelzik, hogy a menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásának rendszere nem működik. Véleménye szerint a kötelező kvóták helyett a kötelező szolidaritás felé kellene elmozdulni, így minden tagország kifejezhetné hozzájárulását.
Új megközelítésre van szükség a holtpontra jutott uniós migrációs politikában – tette hozzá.
Kurz úgy vélte, hogy a külső határok védelmére kell összpontosítani, a csökkenő számok ezt igazolják, a menedékjogi kérelmek által leginkább érintett országok viszont a migrációs válság 2015-ös kirobbanása óta Közép-Európában vannak, és nem az EU külső határain.
