Franciaország attraktivitása összeomlott
Franciaország vonzereje - amely Emmanuel Macron államfővé választását követően "hallatlan mértékben" megnőtt - a jobb életkörülményeket követelő sárgamellényesek egyre erőszakosabb tüntetései miatt jelentősen visszaesett - vélte kedden Frédéric Sanchez, a legjelentősebb francia munkáltatói szövetség (Medef) nemzetközi szekciójának elnöke.
„Az ország attraktivitása összeomlott" – mondta a szervezet székházában rendezett sajtóbeszélgetésen a Medef vezetője, aki azt tapasztalta decemberben hivatalos útjain az Egyesült Államokban, Kínában és Bahreinben, hogy a nemzetközi hírtelevíziók a sárgamellényes tüntetéseket kísérő zavargások képeit mutatják folyamatosan.
„Az Egyesült Államokból nézve az embernek az a benyomása, hogy Franciaországban polgárháború van"– fogalmazott Frédéric Sanchez, aki szerint az amerikai, japán és kínai turisták száma visszaesett, mert a külföldiek félnek Franciaországba jönni.
A Medef International vezetője a 2005-ös külvárosi zavargásokhoz hasonlította az elmúlt hónapokban Franciaországról kialakult képet.
„Külföldön most súlyosabb a helyzet, mert ez látható. Nincs olyan üzletember, aki az életének egy adott pillanatában ne járt volna már a Champs-Elysées sugárúton Párizsban, ahol szombatonként a kormány adó- és gazdaságpolitikája elleni sárgamellényes megmozdulások rendszeresen összecsapásokba torkollanak a rendőrökkel" – emlékeztetett a gazdasági szakember.
A Medef nemzetközi szekciójának fő tevékenysége a francia vállalatok nemzetközi helyzetének megerősítése, elsősorban a feltörekvő és a fejlődő országokban.
„Mindannyian jól tudjuk, hogy könnyű a piaci részesedéseket elveszíteni, de bonyolult azokat visszaszerezni" – hangsúlyozta Frédéric Sanchez.
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vasárnap megismételte, hogy a sárgamellényes mozgalom sokba kerül a francia gazdaságnak. A tárcavezető szerint a tüntetéseket kísérő zavargások 0,1 százalékpontot vettek el 2018-ban a negyedik negyedévi gazdasági növekedésből.
A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők november 17-én vonultak először utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és december közepén jogosnak nevezve a társadalmi elégedetlenséget több olyan intézkedést is bejelentett mintegy 10 milliárd eurós összegben, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása. A kormány álláspontja szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség folytatja a megmozdulásokat, amelyeken egyebek mellett a vagyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás intézményének bevezetését is követelik.
