Láncreakció: A Vörös-tenger ma a világ egyik legforróbb tengeri konfliktus-zónája + videó
Leáll-e a Szuezi-csatorna áruforgalma? Apad a víz a Panama-csatornánál, az Északi-Jeges-tenger viszont hajózhatóvá válik. Milyen láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Láncreakció című külpolitikai műsorunk vendégeivel: Bernek Ágnes geopolitikai szakértővel, Vukics Ferenc katonai szakértővel és Stier Gáborral, a Moszkvatér.com főszerkesztőjével.
Két orosz hadihajó haladt át a Báb el-Mandeb szoroson, ahol a jemeni hútik november óta támadják a nyugati kereskedelmi hajókat – írja a Reuters. A Varjag cirkáló és a Marsal Saposnyikov fregatt csütörtökön jelent meg a Vörös-tengeren, ez ma a világ egyik legforróbb tengeri konfliktuszónája.
A jemeni hútik a Gázai katonai műveletek miatt hajtanak végre rakétacsapásokat a nyugati szállítóhajók ellen a Vörös-tengeren, annak ellenére, hogy a térségben brit, amerikai és európai hadihajók igyekeznek biztosítani a forgalmat. Számos teherhajózási vállalat a Szuezi-csatorna helyett inkább Afrika megkerülését választja, ami nagyjából három héttel hosszabbítja meg a szállítási időt, és jelentős drágulást idéz elő.
A biztosítótársaságok egyre inkább megtagadják, hogy háborús kockázati fedezetet nyújtsanak a Vörös-tengeren közlekedő amerikai, brit és izraeli tulajdonban vagy érdekeltségben lévő hajóknak.
Az 1869-ben megnyitott Szuezi-csatorna építése 1000 mérfölddel rövidítette le az Anglia és Ausztrália közötti távolságot, ma pedig a teljes tengeri kereskedelem mintegy 10 százalékáért felelős, évente 19 ezer hajó halad rajta keresztül, 1 milliárd tonna rakománnyal. Az elmúlt hónapokban jelentős forgalom és bevételkiesést volt megfigyelhető.
