
Találat ért egy gázai kórházat, több száz halott
Legkevesebb ötszáz halálos áldozata, illetve sebesültje van egy gázai kórházra mért légicsapásnak. Izrael azt állítja, hogy az Iszlám Dzsihád terrorszervezet elhibázott rakétakilövése okozta a robbanást. A közel-keleti államok vezetői Jeruzsálemet hibáztatják, és a térségben többfelé Izrael-ellenes tüntetések törtek ki az este folyamán.
Lángokban áll a gázai Al-Ahli baptista kórház épülete. A tető is beszakadt a hatalmas robbanás miatt. Az épületben több százan tartózkodtak a detonáció pillanatában. A kórházak az izraeli légicsapások elől menekülő emberek százainak nyújtanak menedéket.
A Gázai övezet egészségügyi minisztériuma az izraeli hadsereget hibáztatja. Jeruzsálem ugyanakkor azt állítja, hogy az Iszlám Dzsihád terrorszervezet elhibázott rakétakilövése okozta a robbanást.
Az este folyamán Izrael-ellenes tüntetések szerveződtek a térség minden államában. Jordániában dühös demonstrálók megpróbáltak betörni az izraeli nagykövetségre.
Bejrútban az amerikai külképviseletet támadták meg, az épületet védők vízágyút és könnygázgránátokat vetettek be.
Isztambulban pedig a rendőrökkel csaptak össze a tiltakozók.
Közben Joe Biden megérkezett Izraelbe és találkozott Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel is. A jordániai Ammanba utazott volna tovább, ahol a feszültség enyhítését szolgáló regionális csúcstalálkozót tartottak volna.
Azonban Mahmúd Abbasz a palesztin hatóság elnöke jelezte, hogy a kórházat ért támadás után tiltakozásul nem találkozik az amerikai elnökkel. Ezután Jordánia lemondta az amerikai elnök részvételével tervezett mai tárgyalásokat.
A Pekingben tartózkodó ENSZ főtitkára is elborzadt a tragédia láttán. Ennek kapcsán újra humanitárius folyosó létrehozását sürgette.
„Közvetlenül indulásom előtt két sürgős humanitárius felszólítást tettem közzé. Először a Hamásznak a túszok azonnali és feltételes szabadon bocsátásáért. Izraelhez pedig amiatt fordultam, hogy azonnal engedélyezze a humanitárius segélyek korlátlan hozzáférését a gázai lakosság részére" – mondta Antonio Guterres.
Izrael nem sokkal később bejelentette, hogy humanitárius zónát hoz létre a gázai övezet déli, tengerparti részén. Az északi részről menekülők itt biztonságban lehetnek.
Az izraeli hadsereg továbbra is arra szólítja fel a civileket, hogy Gáza városból meneküljenek a déli területekre, ahol segélyek várják majd őket. Egyelőre azonban nem világos, hogy Izrael miként és mikor engedélyezi a segélyek bejuttatását.
Az Egyesült Államok közben folytatja a fegyverszállítást Izrael számára. Október 12-16. között öt szállítógép érkezett Izraelbe fedélzetén hadieszközökkel. A támogatást nem kötötték semmilyen feltételhez, ugyanakkor Washington többször kijelentette, hogy az Egyesült Államok határozottan azt várja Izraeltől, hogy tartsa be a "háború törvényeit", ami szerintük azt jelenti, hogy civilek nem válhatnak katonai akciók célpontjává.
A Híradóban Tárik Meszárt, a Migrációkutató Intézet kutatóját kérdeztük.














