A szakértők megállapították, hogy az éghajlati viszonyok között szembetűnő kelet-nyugat kontraszt alakult ki, míg keleten rendkívül száraz és meleg körülmények uralkodtak, addig a nyugati részeken meleg, de csapadékos volt az időjárás. A tudósok szerint Európa az egyik olyan régió a világon, ahol az előrejelzések alapján a legnagyobb mértékben nő az árvízveszély, és ha a globális felmelegedés eléri a 1,5 fokot, a szélsőséges hőség évi 30 000 halálesetet okozhat Európában.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára hangsúlyozta, hogy "ez a jelentés rávilágít arra, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, a szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás súlyos hatásait tapasztalja".
"A hőmérséklet-emelkedés legkisebb mértéke is számít, mert fokozza az életünket, a gazdaságot és a bolygót fenyegető kockázatokat" - mondta Saulo. A jelentés szerint az európai folyóhálózat 30 százaléka lépte át tavaly a "magas" áradási szintet, 12 százalék pedig már a "súlyos" mértéket is elérte. Az eredmények azt is kimutatták, hogy a kontinens csaknem felén rekordmagas volt az éves hőmérséklet, a tengerfelszín hőmérséklete pedig szintén rekordmagas volt, 0,7 Celsius-fokkal az átlag felett.
Az átlaghőmérséklet különösen meredek emelkedést mutatott a Földközi-tengeren, ahol 1,2 Celsius-fokkal mértek többet az átlagosnál. A kontinens más részein pedig az "erős", "nagyon erős" és "extrém hőstresszel" jellemezhető napok száma a második legmagasabbnak bizonyult a feljegyzésekben. Szeptemberben Portugáliában a erdőtüzek miatt egy hét alatt mintegy 110 ezer hektárnyi terület égett le, a becslések szerint Európában 42 ezer embert érintettek az erdőtüzek.
A szélsőséges hidegek tekintetében azonban rekordalacsony volt azon napok száma, amelyeken legalább "erős hidegstressz" volt tapasztalható. Az európai szárazföldek azon területe, ahol három hónapnál (90 napnál) kevesebb fagyos nap volt, szintén a valaha mért legnagyobbnak bizonyult.
A kutatók minden európai régióban jégveszteséget tapasztaltak, a Skandináviában és a Svalbard szigeteknél (Spitzbergák) található gleccsereknél pedig a legnagyobb mértékű tömegveszteséget regisztrálták. Közép-Európa a világ azon régiói közé tartozik, ahol a gleccserek a leggyorsabban zsugorodnak, ezért az ENSZ az idei évben a gleccserek megőrzésére szólított fel. A jelentés a megújuló energiaforrások terén elért eredményeket is vizsgálta, és megállapította hogy a tiszta villamosenergia-termelés 2024-ben rekordot ért el, meghaladva a korábbi, 2023-as 43 százalékos rekordot is, ami tükrözi Európa dekarbonizációs erőfeszítéseit.
Florence Rabier, a C3S főigazgatója az adatok tükrében az ellenállóképesség növelésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Forrás: MTI
Fotó: Canva
