Ne vigyünk oda konzervet, ahol gyógyszer kell
Indentitásválságtól szenved az Európai Unió, a migránsválság közepette ezért kiemelten fontos a problémákra adott megfelelő humanitárius válasz, mondta a Hír TV Péntek 9 című műsorában Juhász Hajnalka országgyűlési képviselő, Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak miniszteri biztosa.
Az Európai Unióban egy igen komoly identitásválság van jelen, és ha erre Európai Unióra egy olyan migrációs forrásövezetből jövő hatalmas néptömeg indul el, amelyre nem tudunk a jelenlegi elképzelések szerint megfelelő humanitárius választ adni, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek, hangsúlyozta Juhász Hajnalka. „Pont ezért büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország az az európai uniós tagállam, amely egy önálló államtitkársággal rendelkezik, ami az üldözött keresztények megsegítéséért felel, és ezért a segítségnyújtási programért, Hungary Helpsért” – jelentette ki miniszteri biztos.
Emlékeztetett, hogy az elmúlt napokban írta alá a Magyar Kormány és az Amerikai Egyesült Államok azt az együttműködési megállapodást, amely kifejezetten a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozik – „ez annak a nagyon fontos jelen, hogy olyan kezdeményezést indítottunk el, ami Amerika számára is hatékony megoldást jelent.” Rámutatott: amikor egy ország megjelenik egy humanitárius segítségnyújtással egy adott területen, legyen ez Szíria, Irak, Libanon, és ehhez kapcsolódik egy nemzetközi fejlesztési együttműködés, az egy nagyon komoly gazdasági potenciál is egy adott országban.
Helyben kell segítséget nyújtani a miniszteri biztos szerint, amire tökéletes ez a kezdeményezés, hiszen a multilaterális együttműködésekben elvész a közösség, és az adományozók közötti közvetlen kapcsolat, „de a magyar állam azt mondta, hogy mi a helyi közösségek egyházi vezetőivel vesszük fel a kapcsolatot, ne vigyünk oda konzervet, ahol gyógyszer kell, a helyi szükségleteknek a megtalálása és az arra való hiteles válasz a legfontosabb.”
Irakot, Libanont és Szíriát megvizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt években gyökeresen megváltozott az ottani keresztények helyzete, olyan népvándorlás indult el, amely elapasztotta a keresztények számát, az iraki keresztény közösségek a töredékére estek vissza, Libanonból nagyon sok keresztény elkötözik, mert szíriai muszlim menekültek érkeztek az országba, és a valamikor virágzó Szíriai közösségek is nagy bajban vannak.
Azzal kapcsolatban, hogy nem-e késő lépni, és miként lehet helyzetbe hozni azokat a keresztény közösségeket, amelynek értelmiségi része, a papi rétege zömmel elhagyta már a fent említett területeket Juhász Hajnalka azt felelte, utoljára 2003-ban volt arra kísérlet II. János Pál pápa részéről, hogy legyen egy közös alkotmányunk és abba a keresztény kultúra foglaltassék benne. Ezek nem jöttek létre, valóban a 24. órában vagyunk.
„Az, hogy a nemzetközi szervezeteknek a hangját kellene abban sokkal jobban hallanunk, hogy a kereszténység a 21. században a legüldözöttebb vallássá vált, a Közel-keleten ez a legnagyobb kihívás, drasztikusan csökken a számuk, ez igaz Szíriában, Irakban, Libanonban, és ezzel kell szembesülnünk” – így a miniszteri biztos.
A teljes adás itt tekinthető meg:
