„Azt gondoljuk, hogy a program nagyon nagy lökést adhat a hazai ingatlanpiacnak, aminek első jelei már ősszel láthatóak lesznek” – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány lakhatási tőkeprogramjának, a Baross Gábor tőkeprogram 2.0-nak az elindítását egy sajtóeseményen. Hetekkel ezelőtt hirdette meg az Új gazdaságpolitikai akciótervet a kabinet, aminek egyik legfontosabb eleme a lakhatási feszültségek enyhítése.
A tárcavezető hangsúlyozta, 2024-ben 12 ezerre lesz tehető az újonnan átadott lakások száma, ami historikus mélypontnak számít. Kedvező fejlemény, hogy nőnek a tranzakciós számok, a két hatás együttesen azonban azt eredményezi, hogy emelkednek a lakásárak.
Legalább 25 ezer új lakás építését céloztuk meg évente – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy az új lakáshitel-szerződések összege háromszorosa a korábbinak, tehát nagyon erős növekedés figyelhető meg. Azt lehet mondani, hogy a lakáshitelek esetében nagyon erős konjunktúra érezhető, szerinte mindez azt bizonyítja, hogy a lakosság megmozdult, a bankok pedig versenyeznek az ügyfelekért.
Ugyanakkor azt is lehet látni, hogy a lakáshiteleknek csak a 15 százaléka kötődik új lakáshoz, ami azért baj Nagy Márton szerint, mert ha így marad, akkor csak az árak fognak tovább emelkedni.
A kormány célja, hogy a lakásinflációt megakadályozza, ezért akarják a kínálati oldalt erősíteni. Rámutatott arra is, hogy Debrecenben és Budapesten nagyon nagy probléma a lakhatási kérdéskör, és a bérleti piac sem néz ki jól. A fiatalok a jövedelmük 40-60 százalékát költik bérleti díjakra, ezzel valójában nagyobb a rezsiköltségük. Az OECD kutatása is azt bizonyítja, hogy 40 százalék fölött már kritikus a lakhatás.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: Bodnár Boglárka / Világgazdaság
