

Semmiképp nem tudjuk magunkat kiszakítani a globális folyamatokból, de különböző intézkedésekkel helyben jelentősen mérsékelni tudjuk azok hatását – mondta a klímaváltozás és Magyarország kapcsolatáról Bíró Tibor. Az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézet vezetője részletesen beszélt a kormány aszálykárok mérséklését célzó intézkedéseiről, ismertetve hatásukat.
Az idei évben is komoly aszályhelyzet lehet. A korábbi évek tapasztalatai alapján kell felkészülni a nagyméretű csapadékhiányra és a hőségre. Ezt teszi most a kormány az idei intézkedésekkel – mondta a Magyar Nemzetnek Bíró Tibor, az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézet vezetője azzal kapcsolatban, hogy Aszályvédelmi Operatív Törzset hozott létre a kormány az aszálykárok elhárításáért.
Mint ismert, a közelmúltban Magyarországon egyre gyakoribbá váltak az aszályok és a vízhiányos időszakok. A HungaroMet közlése szerint a tavalyi nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,7 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti évek átlagát, csapadék pedig szinte alig volt.
Tavaly az éves csapadékösszeg országos átlagban 517,4 milliméter volt, ami 16 százalékkal maradt el az 1991–2020 közötti évek 616 milliméteres átlagától. Részben emiatt a 12,6 millió tonnás gabonatermés 2,3 millió tonnával kevesebb lett az egy évvel korábbinál.
Erre a döntéshozók is reagáltak, és kísérletek kezdődtek a talajgazdálkodás átalakítására: pár hónapja startolt el a Vizet a tájba névre keresztelt program, amelyet azért indítottak, hogy a felesleges, eddig a lehető leggyorsabban levezetett víz visszatartásával emeljék a talajvízszintet, késleltessék a kiszáradást, csökkentsék a hőmérséklet-ingadozásokat, és elősegítsék a helyi ökoszisztémák regenerálódását.
A következő hetekben elkezdik feltölteni a rendszert, hogy ha egy nagyobb volumenű öntözésre lesz szükség, akkor a vízmennyiség rendelkezésre álljon. A Vizet a tájba programmal pedig visszatartják a helyben keletkezett csapadékot – részletezte a szakértő.
Tájékoztatása szerint a hazánkban lehulló csapadék kétharmada a Kárpát-medencén kívülről származik, míg harmada keletkezik helyben.
A lokális csapadék keletkezésének feltétele, hogy helyben is legyen elegendő vízterület. A szakértő szerint az elmúlt száz évben azonban nem voltunk túl jó gazdái a víznek, lecsapoltuk a lápokat, mocsarakat, belvizeket. A folyóinkat gátak közé szorítottuk, az ártereket eltüntettük. A szakértő szerint a vizes élőhelyek nagyságát Magyarországon meg kéne növelni 10, vagy akár 20 százalékkal is.
Mint fogalmazott: bár a Vizet a tájba program nem teljesen egyedülálló magyar kezdeményezés, mégis úttörő Európában. Több országában alkalmaznak hasonló vízvisszatartási és tájrehabilitációs megoldásokat, de a magyar modell eltér ezektől.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás