Nem egy időben ünneplik a karácsonyt a Balkán-félsziget országai. A különbség abból ered, hogy a nyugati katolikusok más naptárat használnak, mint a keletiek, a Gergely és Juliánusz naptár között 13 nap a csúszás. A balkáni mentalitás pedig kihasználja mindezt: az ünneplést a katolikus karácsonytól a pravoszláv újévig húzzák, ami bő három hetet tesz ki. Az ünnepi szokások is összefonódnak. Bár a keleti keresztények ragaszkodnak hagyományaikhoz, a nyugati trendeket is befogadják: adventi vásárokat szerveznek, karácsonyfát állítanak, szilveszteri bulikat tartanak. Ráadásul a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások is tömegesen utaznak haza, így a Balkán lakossága jelentősen megugrik ezekben a hetekben.
Badnjak – a karácsonyi tölgyfa
A keleti keresztények január 6-án ünneplik Jézus megszületését. Hajnalban, még napfelkelte előtt a férfiak közösen indulnak el a közeli erdőkbe, hogy tölgyfaágat vágjanak családjuknak. A száraz tölgyfa számukra a szent fa szimbóluma. Az ágakkal díszített autók menete hangos dudaszóval vonul vissza a városba. A hajnali favágást és ággyűjtést gyakran kíséri fegyverropogás. A férfiak fegyvereikkel az égbe lőnek, hogy elűzzék a gonoszt.
Az ágakkal a családok kidíszítik a házukat, a maradékból pedig este hagyományosan hatalmas máglyát raknak a települések központjában, melyet ünneplő tömeg vesz körül. Mások otthon égetik el az ágakat, mely a hiedelem szerint boldogságot hoz a ház népének az elkövetkező évben.
A teljes cikket a Magyar Nemzet Online-on olvashatják.
