A valóság beismerése: Európa vezetői elfogadták a frontvonalat mint tárgyalási alapot?
A diplomácia nyelvén gyakran a félig kimondott mondatok a legfontosabbak. Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron és Keir Starmer sürgős telekonferenciája Volodimir Zelenszkijjel hivatalosan az amerikai béketerv "egyes elemeinek" elutasításáról szólt, de a mélyben egy sokkal súlyosabb beismerés húzódik meg: a tárgyalások alapja a "jelenlegi érintkezési vonal". Ez a kifejezés a háború elvesztésének csendes, de félreérthetetlen beismerése lehet.
A Világgazdaság beszámolója szerint Friedrich Merz német kancellár kezdeményezésére sürgősségi telekonferenciát tartott Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az egyeztetés tárgya az asztalon lévő, 28 pontos amerikai béketerv volt, amely alapjaiban írhatja át az európai biztonságpolitikát.
A "jelenlegi érintkezési vonal" mint beismerés
Bár a hivatalos kommunikáció a béketerv "kulcsfontosságú elemeinek elutasításáról" szól, a német kormány közleményében elrejtett félmondat a lényeg: a felek egyetértettek abban, hogy "bármilyen béketárgyalás kiindulópontjának a jelenlegi érintkezési vonalnak kell lennie".
Ez a mondat a józan ész és a katonai realitás győzelme a vágyvezérelt gondolkodás felett. Ha a tárgyalások a jelenlegi frontvonalakon alapulnak, az Ukrajna területi integritásának legalábbis ideiglenes, de de facto elvesztését jelenti. Ez a "csendes kapituláció" beismerése: a háborút a területi visszaszerzés céljából már nem lehet folytatni.
Brüsszel partvonalon kívül?
A megbeszélés másik, stratégiailag talán még fontosabb üzenete a résztvevők listájában rejlik. Vagyis inkább a hiányzók listájában. A tárgyalásról ugyanis kimaradt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas külügyi főképviselő.
Ez a tény alátámasztja Orbán Viktor miniszterelnök diagnózisát a "brüsszeli ütemvesztésről". Miközben a Bizottság (a "héják") még a háború finanszírozását és a győzelmi illúziókat kergeti, a nagy tagállamok vezetői (Merz, Macron) már a realitásokhoz, azaz a washingtoni nyomáshoz igazodnak.
Washington sürget: Döntés Hálaadásig
A Bloomberg információi szerint az amerikai nyomásgyakorlás rendkívüli: Washington azt követeli, hogy Kijev még a hálaadás napja (november 27.) előtt fogadja el a béketervet. A 28 pontos lista többek között tartalmazza:
- A Krím, Luhanszk és Donyeck "de facto oroszként" való elismerését.
- Választások megtartását 100 napon belül.
- A NATO-tagság reményének feladását.
Stefan Kornelius német kormányszóvivő nyilatkozata, miszerint "a terv egyes elemei hatékonyak lehetnek", már a visszakozás és a kompromisszum keresésének jele. Európa vezetői – Zelenszkijjel együtt – most szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a háború folytatása helyett a veszteségek minimalizálása maradt az egyetlen reális opció.
Forrás: Világgazdaság
fotó: Radek Pietruszka
