A koronavírus-világjárvány alatt is megszaporodott az internetes csalások, bűncselekmények száma, és most az orosz-ukrán háború kitörése óta egyre több pénzsóvár csaló próbálja hamis adományozási felhívással kihasználni a válságos időszakot.
Ezek a szervezetek az emberek jóhiszeműségét kihasználva aljas módon jótékonysági célokra hivatkozva próbálnak pénzhez jutni. Ezek a weboldalak erőteljesen az érzelmekre ható, ugyanakkor hamis felhívásokat intéznek a látogatók felé. Már a „segély” felhasználási módjára vonatkozóan sem teljesen egyértelműen és kissé ködösen fogalmaznak.
Íme néhány példa:
help-for-ukraine[.]eu
tokenukraine[.]com
supportukraine[.]today
ukrainecharity[.]gives
ukrainesolidarity[.]org
ukraine-solidarity[.]com
saveukraine[.]today
De a csalók ehhez hasonló e-mailekben is támadnak:
„Szia,
Elnézést a zavarásért! Ukrán vagyok, megölték ma a férjem és a fiam, a bankok pedig bezártak.
Nincs mit ennünk, könyörgöm Neked Isten nevében, hogy segíts rajtam bármilyen összeggel. Most semmi sem kevés, mert a két lányomnak muszáj ennie a túlélésért. Bármilyen összegért hálás vagyok, hiszen a bankok bezártak. Az egyetlen módja a segítségnek, ha Bitcoint küldesz nekem. Kérlek, ments meg egy életet, a mindenható Isten meg fog áldani ezért.
Amin”
Emellett a közösségi média felületein is különböző felhívásokban próbálnak Bitcoint szerezzenek a jóhiszemű felhasználóktól.
Hogyan kerülhetjük el a jótékonysági csalásokat?
Gondosan ellenőrizzük adakozás előtt, hogy pontosan milyen alapítványt, vagy szervezetet támogatunk. A legjobb, ha ragaszkodunk azokhoz a jól ismert, nagy múltú megbízható szervezetekhez, amelyek valamilyen formában vagy akár partnereiken keresztül jelen vannak Ukrajnában.
Adományozzunk közvetlenül a webhelyükön keresztül, vagy forduljunk egyenesen az adott jótékonysági szervhez útmutatásért.
Legyünk óvatosak a pénz átutalására vagy ajándékutalványok küldésére vonatkozó kérelmekkel kapcsolatban.
Legyünk óvatosak az ismeretlen feladóktól származó kéretlen e-mailekkel és közösségi média üzenetekkel. Ezeknél kerüljük a mellékletek letöltését, vagy a linkekre való kattintást, mert akaratlanul is rosszindulatú programot tölthetünk le az eszközünkre.
Még a látszólag megbízható forrásokból érkező üzenetekkel is érdemes vigyázni, és alaposan ellenőrizni azok hitelességét. Vegyük fel a kapcsolatot közvetlenül a feladóval más csatornákon is, például telefonon vagy e-mailen keresztül.
Legyünk szkeptikusak a jótékonysági szervezeteket népszerűsítő közösségi média tartalmakkal, amíg nem ellenőriztük, hogy valóban legitim szervezetről van szó. Nem tudhatjuk, hogy az ismerősünk, aki megosztotta, elvégezte-e előtte ezt a kutatómunkát, és a poszt alatti lájkok száma sem hitelesíti annak valóságtartalmát.
Ne engedjünk az indokolatlan pszichológiai nyomásnak, bűntudatkeltésnek, hiszen a csalók éppen ez a sürgetést használják fel arra, hogy minél előbb átgondolatlan adakozásra késztessenek minket.
Blikk.hu
