„Minden egyes útépítésnél, vasútépítésnél és autópálya-építésnél előzetes régészeti feltárásnak kell megelőznie a munkák megindítását. Addig a vállalkozó nem is léphet rá a nyomvonalra, ameddig ez meg nem történt, így védjük a történelmi értékeinket” – mondta Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., kommunikációs vezetője.
A gyapjas mamut csontmaradványait a 21-es főút Szurdokpüspöki melletti szakaszán találták az épülő nyomvonalnál végzett régészeti feltáráskor. „Azt lehet tudni, hogy a Nógrád megyei múzeumok jóvoltából az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének a csapata ás itt, és körülbelül két hektáron egy késő rézkori települést találtunk. Önmagában ez még nem volna nagy szó, viszont amiket találtunk ezen a településen, az szenzációs” – mondta Szilágyi Márton, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet tudományos segédmunkatársa.
A gyapjas mamut 135 ezer éve jelent meg és az utolsó jégkorszak végéig élt, együtt az emberrel. Több példánya Szibéria fagyos vidékeiről került elő. A nagyjából három méter magas állat súlya 4-6 tonna volt, feltehetően a korabeli ember túlzott vadászata miatt halt ki. „Szeretnénk kiemelni: két mamutot találtak itt a kollégák, és ezeket szeretnénk kiszabadítani, hogy a Természettudományi Múzeumba kerülhessenek. Valószínűleg egy ember által összehordott és kettő darab mamutnak a maradványai vannak most itt előttünk. Azt már lehet tudni, hogy négy lapockát is találtunk” – közölte Virág Attila, a Magyar Természettudományi Múzeum segédmuzeológusa.
A mamutmaradványokat rövidesen a fővárosba szállítják, további vizsgálatokra.
